{"id":1451,"date":"2025-12-07T11:45:25","date_gmt":"2025-12-07T11:45:25","guid":{"rendered":"https:\/\/pedovi.com\/?p=1451"},"modified":"2025-12-07T11:45:25","modified_gmt":"2025-12-07T11:45:25","slug":"3-tetel-kerdesek-fogalmak-esszek-tanulasi-segedlet","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/pedovi.com\/index.php\/2025\/12\/07\/3-tetel-kerdesek-fogalmak-esszek-tanulasi-segedlet\/","title":{"rendered":"3.t\u00e9tel – k\u00e9rd\u00e9sek, fogalmak, essz\u00e9k TANUL\u00c1SI SEG\u00c9DLET"},"content":{"rendered":"

Tanul\u00e1si \u00datmutat\u00f3: Az \u00d3kori R\u00f3ma Nevel\u00e9s\u00fcgye<\/h1>\n

Ez az \u00fatmutat\u00f3 seg\u00edt \u00e1ttekinteni \u00e9s elm\u00e9ly\u00edteni az \u00f3kori r\u00f3mai nevel\u00e9s- \u00e9s oktat\u00e1s\u00fcggyel kapcsolatos ismereteket a forr\u00e1sdokumentum alapj\u00e1n. Tartalmaz egy t\u00edz k\u00e9rd\u00e9sb\u0151l \u00e1ll\u00f3 tesztsort megold\u00f3kulccsal, \u00f6t essz\u00e9k\u00e9rd\u00e9st a m\u00e9lyebb gondolkod\u00e1s \u00f6szt\u00f6nz\u00e9s\u00e9re, valamint egy r\u00e9szletes fogalomt\u00e1rat a kulcsfontoss\u00e1g\u00fa kifejez\u00e9sek meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez.<\/p>\n

K\u00e9rd\u00e9sek \u00e9s V\u00e1laszok<\/h2>\n

R\u00f6vid V\u00e1laszos K\u00e9rd\u00e9sek<\/h3>\n

V\u00e1laszoljon az al\u00e1bbi k\u00e9rd\u00e9sekre 2-3 mondatban, a forr\u00e1sanyagban tal\u00e1lhat\u00f3 inform\u00e1ci\u00f3k alapj\u00e1n!<\/i><\/p>\n

    \n
  1. Jellemezze a r\u00f3mai nevel\u00e9st a hellenizmus kora el\u0151tt! Melyek voltak a nevel\u00e9s legf\u0151bb sz\u00ednterei \u00e9s szerepl\u0151i?<\/li>\n
  2. Milyen jellemz\u0151i voltak a ludus<\/code>-nak, azaz az elemi szint\u0171 oktat\u00e1snak a hellenizmus kor\u00e1ban?<\/li>\n
  3. Hogyan zajlott a fi\u00fak nevel\u00e9se h\u00e9t\u00e9ves koruk ut\u00e1n a hellenizmust megel\u0151z\u0151 id\u0151szakban?<\/li>\n
  4. Miben k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f6tt a l\u00e1nyok nevel\u00e9se a fi\u00fak\u00e9t\u00f3l az \u00f3kori R\u00f3m\u00e1ban?<\/li>\n
  5. Mi volt a grammatikai iskol\u00e1k szerepe \u00e9s tananyaga a r\u00f3mai oktat\u00e1si rendszerben?<\/li>\n
  6. Ismertesse Quintilianus legfontosabb pedag\u00f3giai elveit a gyermeknevel\u00e9ssel \u00e9s fegyelmez\u00e9ssel kapcsolatban!<\/li>\n
  7. Hat\u00e1rozza meg a vir bonus<\/code> eszm\u00e9ny\u00e9t, \u00e9s sorolja fel az \u00f6t f\u0151 r\u00f3mai er\u00e9nyt!<\/li>\n
  8. Milyen tudom\u00e1nyter\u00fcleteket foglalt mag\u00e1ba a \u201eh\u00e9t szabad tudom\u00e1ny\u201d, \u00e9s milyen k\u00e9t f\u0151 csoportra osztott\u00e1k?<\/li>\n
  9. Melyek voltak Seneca nevel\u00e9si filoz\u00f3fi\u00e1j\u00e1nak k\u00f6zponti elemei?<\/li>\n
  10. Melyik h\u00e1rom alapvet\u0151 felt\u00e9tel\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztette meg a tanul\u00e1snak Quintilianus?<\/li>\n<\/ol>\n

    Megold\u00f3kulcs<\/h3>\n
      \n
    1. A hellenizmus el\u0151tti R\u00f3m\u00e1ban a nevel\u00e9s k\u00f6zege maga az \u00e9let volt. A gyermeket a csal\u00e1d nevelte, ahol az ap\u00e1nak felt\u00e9tlen hatalma volt, az ifjakat pedig a katon\u00e1skod\u00e1s. A k\u00f6z\u00e9leti szerepl\u00e9s gyakorl\u00e1s\u00e1ra a f\u00f3rum biztos\u00edtott lehet\u0151s\u00e9get.<\/li>\n
    2. A ludus<\/code> a hellenizmus kor\u00e1nak mag\u00e1niskol\u00e1ja volt, ahol a ludi magister<\/code> vagy literator<\/code> \u00edrni, olvasni \u00e9s sz\u00e1molni tan\u00edtotta a gyerekeket tand\u00edj\u00e9rt cser\u00e9be. A tan\u00edt\u00e1s szeg\u00e9nyes k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt, fab\u00f3d\u00e9kban vagy az utca egy elker\u00edtett r\u00e9sz\u00e9n folyt, rendk\u00edv\u00fcl szigor\u00fa fegyelem mellett, amit a f\u0171zfavessz\u0151 (ferula<\/code>) \u00e9s a sz\u00edjkorb\u00e1cs is jelzett.<\/li>\n
    3. H\u00e9t\u00e9ves koruk ut\u00e1n a fi\u00fak nevel\u00e9s\u00e9t az apjuk vette \u00e1t, aki megtan\u00edtotta \u0151ket \u00edrni, olvasni, sz\u00e1molni \u00e9s a 12 t\u00e1bl\u00e1s t\u00f6rv\u00e9nyekre. Az apa mag\u00e1val vitte fi\u00e1t a F\u00f3rumra, hogy megismerkedjen a k\u00f6z\u00fcgyek int\u00e9z\u00e9s\u00e9vel, 17 \u00e9ves korukt\u00f3l pedig a katonas\u00e1g t\u00e1boraiban k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k fel \u0151ket k\u00f6telezetts\u00e9geikre.<\/li>\n
    4. A l\u00e1nyok nevel\u00e9se alapvet\u0151en a leend\u0151 anyai szerepre k\u00e9sz\u00edtette fel \u0151ket. M\u00edg a szeg\u00e9nyebb polg\u00e1rok l\u00e1nyai a fi\u00fakkal egy\u00fctt j\u00e1rhattak a ludus<\/code>-ba \u00edr\u00e1st, olvas\u00e1st \u00e9s sz\u00e1mol\u00e1st tanulni, addig a j\u00f3m\u00f3d\u00fa l\u00e1nyok otthon, anyjukt\u00f3l \u00e9s h\u00e1zitan\u00edt\u00f3jukt\u00f3l szereztek irodalmi \u00e9s zenei m\u0171velts\u00e9get, magasabb iskol\u00e1kba pedig \u00e1ltal\u00e1ban nem ker\u00fcltek.<\/li>\n
    5. A grammatikai iskola a k\u00f6z\u00e9pfok\u00fa oktat\u00e1st k\u00e9pviselte, amelyet g\u00f6r\u00f6g mag\u00e1ntan\u00edt\u00f3k nyitottak a 11-12 \u00e9ves fi\u00fak sz\u00e1m\u00e1ra. Itt a grammaticus<\/code> vezet\u00e9s\u00e9vel latin \u00e9s g\u00f6r\u00f6g k\u00f6lt\u0151k (pl. Hom\u00e9rosz, Vergilius) m\u0171veit tanult\u00e1k meg, majd apr\u00f3l\u00e9kosan feldolgozt\u00e1k \u0151ket, bele\u00e9rtve a sz\u00f6vegek \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9t, magyar\u00e1zat\u00e1t \u00e9s kritikai \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9t is.<\/li>\n
    6. Quintilianus hangs\u00falyozta a gyermeket k\u00f6r\u00fclvev\u0151 feln\u0151ttek (sz\u00fcl\u0151k, dajk\u00e1k, tan\u00edt\u00f3k) m\u0171velts\u00e9g\u00e9nek \u00e9s helyes besz\u00e9d\u00e9nek fontoss\u00e1g\u00e1t. \u00dagy v\u00e9lte, a gyermeket kiskor\u00e1t\u00f3l foglalkoztatni kell, az iskolai tanul\u00e1st az otthonin\u00e1l hasznosabbnak tartotta, \u00e9s a ver\u00e9s helyett a nevel\u0151 c\u00e9lzat\u00fa b\u00fcntet\u00e9st javasolta, figyelembe v\u00e9ve a gyermek egy\u00e9nis\u00e9g\u00e9t, valamint a pihen\u00e9s \u00e9s j\u00e1t\u00e9k sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9g\u00e9t.<\/li>\n
    7. A vir bonus<\/code> (j\u00f3 f\u00e9rfi) a r\u00f3mai embereszm\u00e9ny, amely a g\u00f6r\u00f6g kalokagathia<\/code> megfelel\u0151je, \u00e9s egy j\u00f3 csal\u00e1dap\u00e1t, a k\u00f6z\u00fcgyekben tev\u00e9kenyked\u0151, er\u00e9nyes embert takar. Az \u00f6t f\u0151 r\u00f3mai er\u00e9ny: auctoritas<\/code> (tisztelet, tekint\u00e9ly), pietas<\/code> (kegyelet), fides<\/code> (hit, h\u0171s\u00e9g), dignitas<\/code> (m\u00e9lt\u00f3s\u00e1g) \u00e9s officium<\/code> (k\u00f6teless\u00e9gteljes\u00edt\u00e9s).<\/li>\n
    8. A \u201eh\u00e9t szabad tudom\u00e1ny\u201d rendszere R\u00f3m\u00e1ban alakult ki. K\u00e9t f\u0151 csoportja a trivium<\/code>, amely a nyelvi k\u00e9szs\u00e9geket foglalta mag\u00e1ba (grammatika, retorika, dialektika), \u00e9s a quadrium<\/code> (quadrivium<\/code>), amely az elvont gondolkod\u00e1shoz sz\u00fcks\u00e9ges tudom\u00e1nyokat tartalmazta (aritmetika, geometria, asztron\u00f3mia, musica).<\/li>\n
    9. Seneca, N\u00e9r\u00f3 cs\u00e1sz\u00e1r nevel\u0151je, az er\u00e9nyess\u00e9gre \u00e9s a t\u00f6k\u00e9letess\u00e9gre val\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9st tartotta a legfontosabbnak. Filoz\u00f3fi\u00e1j\u00e1nak k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban az \u00e9szbeli k\u00e9pess\u00e9gek kimunk\u00e1l\u00e1sa, a tisztess\u00e9g, az akad\u00e1lyok lek\u00fczd\u00e9s\u00e9re val\u00f3 nevel\u00e9s, valamint a dics\u00e9ret m\u00e9rt\u00e9kkel val\u00f3 alkalmaz\u00e1sa \u00e1llt. \u00dagy v\u00e9lte, a pedag\u00f3gusnak b\u00e9k\u00e9s term\u00e9szet\u0171nek kell lennie.<\/li>\n
    10. Quintilianus szerint a tanul\u00e1snak h\u00e1rom alapvet\u0151 felt\u00e9tele van. Ezek a memoria<\/code> (\u00e9szbeli k\u00e9pess\u00e9g, tart\u00f3s eml\u00e9kez\u00e9s), az imitatio<\/code> (ut\u00e1nz\u00e1s, mivel ut\u00e1nozva tanulunk) \u00e9s az ambitio<\/code> (t\u00f6rekv\u00e9s, c\u00e9lkit\u0171z\u00e9s).<\/li>\n<\/ol>\n

      Essz\u00e9k\u00e9rd\u00e9sek<\/h2>\n

      Fogalmazzon meg r\u00e9szletes, \u00e9rvel\u0151 essz\u00e9ket az al\u00e1bbi t\u00e9mak\u00f6r\u00f6kben a forr\u00e1sanyag ismeretei alapj\u00e1n!<\/i><\/p>\n

        \n
      1. Hasonl\u00edtsa \u00f6ssze a r\u00f3mai nevel\u00e9st a hellenizmus el\u0151tti \u00e9s a helleniz\u00e1lt korszakban! T\u00e9rjen ki az int\u00e9zm\u00e9nyek, a tananyag, a nevel\u00e9si c\u00e9lok \u00e9s a g\u00f6r\u00f6g kult\u00fara hat\u00e1s\u00e1nak v\u00e1ltoz\u00e1saira!<\/li>\n
      2. Elemezze a retorika k\u00f6zponti szerep\u00e9t a r\u00f3mai oktat\u00e1sban \u00e9s t\u00e1rsadalomban! Mutassa be Cicero \u00e9s Quintilianus munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1n kereszt\u00fcl, hogyan v\u00e1lt a sz\u00f3noklattan a legmagasabb szint\u0171 k\u00e9pz\u00e9s alapj\u00e1v\u00e1!<\/li>\n
      3. Mutassa be a vir bonus<\/code> eszm\u00e9ny\u00e9t, \u00e9s vezesse le, hogyan szolg\u00e1lt\u00e1k a r\u00f3mai nevel\u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szintjei \u00e9s form\u00e1i (csal\u00e1di nevel\u00e9s, katon\u00e1skod\u00e1s, iskolai oktat\u00e1s) ennek az ide\u00e1lnak a megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1t!<\/li>\n
      4. Ismertesse a r\u00f3mai nevel\u00e9sben megjelen\u0151 filoz\u00f3fiai gondolkod\u00e1s f\u0151bb ir\u00e1nyait Seneca \u00e9s Marcus Aurelius munk\u00e1ss\u00e1ga alapj\u00e1n! Hogyan kapcsol\u00f3dott az erk\u00f6lcs, az er\u00e9ny \u00e9s a lelki nyugalom keres\u00e9se a nevel\u00e9s c\u00e9ljaihoz?<\/li>\n
      5. Vizsg\u00e1lja meg a r\u00f3mai t\u00e1rsadalom alapvet\u0151 jogi, vall\u00e1si \u00e9s erk\u00f6lcsi fogalmainak (IUS<\/code>, FAS<\/code>, MOS<\/code>) hat\u00e1s\u00e1t a pedag\u00f3giai gondolkod\u00e1sra! Hogyan form\u00e1lt\u00e1k ezek a koncepci\u00f3k az egy\u00e9nr\u0151l (persona<\/code>, libertas<\/code>) \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gr\u0151l alkotott k\u00e9pet?<\/li>\n<\/ol>\n

        Fogalomt\u00e1r<\/h2>\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n
        Kifejez\u00e9s<\/td>\nMeghat\u00e1roz\u00e1s<\/td>\n<\/tr>\n
        abacus<\/b><\/td>\nSz\u00e1mol\u00f3t\u00e1bla, amelyet a sz\u00e1mtan tan\u00edt\u00e1s\u00e1nak seg\u00edt\u00e9s\u00e9re haszn\u00e1ltak a ludus<\/code>-ban.<\/td>\n<\/tr>\n
        ambitio<\/b><\/td>\nT\u00f6rekv\u00e9s, c\u00e9lkit\u0171z\u00e9s. Quintilianus szerint a tanul\u00e1s egyik alapvet\u0151 felt\u00e9tele.<\/td>\n<\/tr>\n
        auctoritas<\/b><\/td>\nTisztelet, tekint\u00e9ly. Egyike az \u00f6t f\u0151 r\u00f3mai er\u00e9nynek.<\/td>\n<\/tr>\n
        Cicero<\/b><\/td>\nR\u00f3mai sz\u00f3nok \u00e9s gondolkod\u00f3, aki a sz\u00f3noklattan \u00e9s a nevel\u00e9s elm\u00e9let\u00e9vel foglalkozott. Hangs\u00falyozta a sz\u00fcl\u0151k szerep\u00e9t, a humanit\u00e1s \u00e9s az enciklop\u00e9dikus m\u0171velts\u00e9g fontoss\u00e1g\u00e1t.<\/td>\n<\/tr>\n
        declamatio<\/b><\/td>\nA retorikai iskol\u00e1kban a tanul\u00f3k \u00e1ltal nyilv\u00e1nosan el\u0151adott saj\u00e1t besz\u00e9d, a k\u00e9pz\u00e9s gyakorlati r\u00e9sze.<\/td>\n<\/tr>\n
        dignitas<\/b><\/td>\nM\u00e9lt\u00f3s\u00e1g, megbecs\u00fcl\u00e9s. Egyike az \u00f6t f\u0151 r\u00f3mai er\u00e9nynek.<\/td>\n<\/tr>\n
        enciklop\u00e9dikus m\u0171velts\u00e9g<\/b><\/td>\nCicero \u00e1ltal megfogalmazott eszm\u00e9ny, amely a tudom\u00e1nyok egys\u00e9ges rendszerbe foglal\u00e1s\u00e1t \u00e9s \u00e1tfog\u00f3 ismeret\u00e9t jelenti.<\/td>\n<\/tr>\n
        FAS<\/b><\/td>\nIsteni t\u00f6rv\u00e9ny, ami meg van engedve; a vall\u00e1si el\u0151\u00edr\u00e1sok \u00e9s tabuk rendszere.<\/td>\n<\/tr>\n
        ferula<\/b><\/td>\nF\u0171zfavessz\u0151, elterjedt fegyelmez\u00e9si eszk\u00f6z a r\u00f3mai elemi iskol\u00e1kban.<\/td>\n<\/tr>\n
        fides<\/b><\/td>\nHit, h\u0171s\u00e9g, istenhit. Egyike az \u00f6t f\u0151 r\u00f3mai er\u00e9nynek.<\/td>\n<\/tr>\n
        grammaticus<\/b><\/td>\nA grammatikai iskola (k\u00f6z\u00e9pfok\u00fa oktat\u00e1s) tan\u00edt\u00f3ja.<\/td>\n<\/tr>\n
        humanit\u00e1s<\/b><\/td>\nCicero \u00e1ltal megfogalmazott fogalom, amely az emberis\u00e9ghez kapcsolhat\u00f3 \u00e9rt\u00e9keket \u00e9s az er\u00e9nyess\u00e9get jel\u00f6li.<\/td>\n<\/tr>\n
        imitatio<\/b><\/td>\nUt\u00e1nz\u00e1s. Quintilianus szerint a tanul\u00e1s egyik alapvet\u0151 felt\u00e9tele.<\/td>\n<\/tr>\n
        IUS<\/b><\/td>\nA jog, az igazs\u00e1goss\u00e1g \u00e9s a t\u00f6rv\u00e9nyek rendszere, az eur\u00f3pai jogrendszer alapja.<\/td>\n<\/tr>\n
        libertas<\/b><\/td>\nAz ember szabads\u00e1ga, amely az emberi m\u00e9lt\u00f3s\u00e1ghoz kapcsol\u00f3dik.<\/td>\n<\/tr>\n
        literator<\/b><\/td>\nAz elemi iskola (ludus<\/code>) tan\u00edt\u00f3ja, a ludi magister<\/code> m\u00e1sik elnevez\u00e9se.<\/td>\n<\/tr>\n
        ludi magister<\/b><\/td>\nAz elemi iskola (ludus<\/code>) tan\u00edt\u00f3ja.<\/td>\n<\/tr>\n
        ludus<\/b><\/td>\nElemi oktat\u00e1si int\u00e9zm\u00e9ny a hellenizmus kor\u00e1ban, ahol \u00edrni, olvasni \u00e9s sz\u00e1molni tan\u00edtottak.<\/td>\n<\/tr>\n
        Marcus Aurelius<\/b><\/td>\nR\u00f3mai cs\u00e1sz\u00e1r \u00e9s filoz\u00f3fus, a r\u00e9gi r\u00f3mai nevel\u00e9s h\u00edve, aki eml\u00e9kirat\u00e1ban fektette le gondolatait a b\u00e9k\u00e9r\u0151l, istenf\u00e9lelemr\u0151l \u00e9s a hi\u00fas\u00e1g ker\u00fcl\u00e9s\u00e9r\u0151l.<\/td>\n<\/tr>\n
        memoria<\/b><\/td>\n\u00c9szbeli k\u00e9pess\u00e9g, tart\u00f3s eml\u00e9kez\u00e9s. Quintilianus szerint a tanul\u00e1s egyik alapvet\u0151 felt\u00e9tele.<\/td>\n<\/tr>\n
        MOS<\/b><\/td>\nErk\u00f6lcs\u00f6k, mor\u00e1l. Az \u0151s\u00f6k \u00e9s a hagyom\u00e1nyok tisztelet\u00e9n alapul\u00f3 szok\u00e1sjog.<\/td>\n<\/tr>\n
        officium<\/b><\/td>\nK\u00f6teless\u00e9gteljes\u00edt\u00e9s. Egyike az \u00f6t f\u0151 r\u00f3mai er\u00e9nynek.<\/td>\n<\/tr>\n
        persona<\/b><\/td>\nAz egy\u00e9n fogalma, amely az ember egyszeri, egyedi, megismerhetetlen, szabad akarattal \u00e9s gondolkod\u00e1si k\u00e9pess\u00e9ggel (RATIO<\/code>) rendelkez\u0151 volt\u00e1t hangs\u00falyozza.<\/td>\n<\/tr>\n
        pietas<\/b><\/td>\nKegyelet, istenf\u00e9lelem. Egyike az \u00f6t f\u0151 r\u00f3mai er\u00e9nynek.<\/td>\n<\/tr>\n
        quadrium<\/b> (quadrivium)<\/td>\nA \u201eh\u00e9t szabad tudom\u00e1ny\u201d egyik csoportja, amely az elvont gondolkod\u00e1s tudom\u00e1nyait tartalmazta: aritmetika, geometria, asztron\u00f3mia, musica.<\/td>\n<\/tr>\n
        Quintilianus<\/b><\/td>\nA r\u00f3mai nevel\u00e9s legnagyobb k\u00e9pvisel\u0151je, az els\u0151 \u00e1llamilag kinevezett professzor. A Sz\u00f3noki k\u00e9pz\u00e9s tizenk\u00e9t k\u00f6nyve<\/i> c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9ben fektette le pedag\u00f3giai elveit, a vir bonus<\/code> eszm\u00e9ny\u00e9t hirdetve.<\/td>\n<\/tr>\n
        RATIO<\/b><\/td>\nA gondolkod\u00e1s k\u00e9pess\u00e9ge, amely a persona<\/code> fogalm\u00e1hoz kapcsol\u00f3dik.<\/td>\n<\/tr>\n
        Seneca<\/b><\/td>\nFiloz\u00f3fus, N\u00e9r\u00f3 cs\u00e1sz\u00e1r nevel\u0151je. M\u0171veiben az er\u00e9nyre, a t\u00f6k\u00e9letess\u00e9gre \u00e9s a lelki nyugalomra val\u00f3 nevel\u00e9s erk\u00f6lcsi k\u00e9rd\u00e9seivel foglalkozott.<\/td>\n<\/tr>\n
        trivium<\/b><\/td>\nA \u201eh\u00e9t szabad tudom\u00e1ny\u201d egyik csoportja, amely a nyelvi k\u00e9szs\u00e9gekkel foglalkoz\u00f3 tudom\u00e1nyokat foglalta mag\u00e1ba: grammatika, retorika, dialektika.<\/td>\n<\/tr>\n
        vir bonus<\/b><\/td>\nA \u201ej\u00f3 f\u00e9rfi\u201d, a r\u00f3mai nevel\u00e9s eszm\u00e9nyk\u00e9pe. M\u0171velt, erk\u00f6lcs\u00f6s, a k\u00f6z\u00fcgyekben j\u00e1rtas, j\u00f3 csal\u00e1dapa.<\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

        Tanul\u00e1si \u00datmutat\u00f3: Az \u00d3kori R\u00f3ma Nevel\u00e9s\u00fcgye Ez az \u00fatmutat\u00f3 seg\u00edt \u00e1ttekinteni \u00e9s elm\u00e9ly\u00edteni az \u00f3kori r\u00f3mai nevel\u00e9s- \u00e9s oktat\u00e1s\u00fcggyel kapcsolatos ismereteket a forr\u00e1sdokumentum alapj\u00e1n. Tartalmaz egy t\u00edz k\u00e9rd\u00e9sb\u0151l \u00e1ll\u00f3 tesztsort megold\u00f3kulccsal, \u00f6t essz\u00e9k\u00e9rd\u00e9st a m\u00e9lyebb gondolkod\u00e1s \u00f6szt\u00f6nz\u00e9s\u00e9re, valamint egy r\u00e9szletes fogalomt\u00e1rat a kulcsfontoss\u00e1g\u00fa kifejez\u00e9sek meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez. K\u00e9rd\u00e9sek \u00e9s V\u00e1laszok R\u00f6vid V\u00e1laszos K\u00e9rd\u00e9sek V\u00e1laszoljon az al\u00e1bbi k\u00e9rd\u00e9sekre […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_jetpack_memberships_contains_paid_content":false,"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"class_list":["post-1451","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-uncategorized"],"jetpack_featured_media_url":"","jetpack_sharing_enabled":true,"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/pedovi.com\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1451","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/pedovi.com\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/pedovi.com\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/pedovi.com\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/pedovi.com\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1451"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/pedovi.com\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1451\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1452,"href":"https:\/\/pedovi.com\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1451\/revisions\/1452"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/pedovi.com\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1451"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/pedovi.com\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1451"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/pedovi.com\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1451"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}