Tanulási Útmutató: Neveléstörténet – Tendenciák a nevelés történetében

Kvízkérdések

Válaszoljon az alábbi kérdésekre 2-3 mondatban a forrásszöveg alapján!

1. Mit jelentett eredetileg a görög „historia” szó, és mi a történelem lényege a forrás szerint?
2. Milyen kapcsolat áll fenn a múlt és a jelen között a történelemtudományban?
3. Mi Leopold van Ranke álláspontja a történelem objektivitásáról, és mikor tekinthető a történelem tudománynak?
4. Mikor és hol kezdődött a történelem intézményes oktatása, és Mária Terézia milyen rendelettel tette kötelezővé Magyarországon?
5. Hogyan vélekedett Ciceró a történeti tudás hiányáról?
6. Mi a különbség az elsődleges, másodlagos és harmadlagos források között a neveléstörténeti kutatásban?
7. Mi a pedagógia célja, és mit jelent a holisztikus és materiális szemléletmódja?
8. Hogyan látja Kierkegaard a történelmi események megismerhetőségének határait?
9. Mi a pedagógiai történet fő feladata és erkölcsi célzata?
10. Ismertesse a kronosz és a kairosz fogalmát a görög és keresztény időfelfogás szerint!

——————————————————————————–

Válaszok a Kvízkérdésekhez

1. A „történelem” szó a görög „historia” szóból ered, mely kezdetben kutakodást, kíváncsiságot, tudakozódást jelentett. A történelem lényege, hogy valóságos emberek valóságos eseményeket rögzítsenek és jegyezzenek le, tanulságot hordozva a jövő számára.
2. A forrás szerint a múlt és a jelen szervesen kötődik egymáshoz. A jelen alakítja a múltat, mivel a jelenből kiindulva tárjuk fel és értelmezzük a múlt eseményeit és azok összefüggéseit.
3. Leopold van Ranke szerint a történelemnek objektívnek kell lennie, ami azt jelenti, hogy az eseményeket úgy kell megismerni, ahogyan azok külső szemmel nézve, a kutató beavatkozása nélkül történtek. A történelem ettől az objektív vizsgálattól tekinthető tudománynak.
4. A történelem tanítása a 18. század első felében kezdődött meg. Angliában, az Oxfordi Egyetemen 1724-ben jelent meg a modern kultúra katedrája. Magyarországon Mária Terézia 1777-es Educatio rendelete írta elő a történelem tanítását minden oktatási fokon.
5. Ciceró, más ókori történetírókkal együtt azt hangoztatta, hogy „a történelem az élet tanítómestere”. Szerinte az, akinek nincsenek a születése előtti időkre vonatkozó ismeretei, vagyis történeti tudása, az örökre kisgyermek marad.
6. Az elsődleges forrás közvetlenül a kutatás tárgyától származik (pl. egy Ciceró-szöveg). A másodlagos forrás egy elemzés az elsődleges forrásról (pl. Havas László tanulmánya Ciceróról). A harmadlagos forrás pedig egy olyan elemzés, amely az első kettőre hivatkozik, és a forráskezelés szempontjából egyre veszít az értékéből.
7. A pedagógia célja a személyiség fejlesztése és fejlődése, holisztikus szemlélettel az egész emberre irányítja a figyelmet. A materiális gondolkodás jellemzi, mely szerint az ember anyagi testből és egy szellemi-lelki valóságból áll, és a személyiséget a materián túli lélek adja.
8. Søren Kierkegaard 19. századi vallásfilozófus szerint minden történelmi esemény csak részben tárható fel, egy része mindig titokzatos marad. Úgy vélte, ha mindent tudnánk, istenek lennénk, mivel az abszolút igazság egyedül Istené, mi csak kutatjuk azt.
9. A pedagógiai történet fő feladata az igazság keresése, a különböző történelmi művek és személyek megismerése, valamint a kultúratörténet feltárása. Erkölcsi célzata van: erényre és erkölcsre nevel, tehát erkölcsnemesítő hatású.
10. A kronosz a mérhető, múló, anyagi természetű idő, amelyben az ember él. A kairosz ezzel szemben a nem mérhető, szellemi természetű szent idő, az üdvösség ideje, amelyet az ember a kronoszban tud megteremteni. A két idő egymásba fonódva létezik.

——————————————————————————–

Esszékérdések

Fejtse ki az alábbi témákat esszé formájában, a forrásszövegre támaszkodva!

1. Vesse össze és elemezze Ciceró, Maupassant és Huizinga nézeteit a történelem tanulmányozásának hasznáról és céljáról! Miben térnek el és miben hasonlítanak a gondolataik?
2. Tárgyalja a történelemtudomány objektivitásának kérdését Leopold van Ranke és Jakob Burckhardt nézetei alapján! Hogyan válik a történelem tudománnyá, és milyen szerepet játszik ebben az értékítélet?
3. Mutassa be a neveléstörténetet mint tudományágat! Ismertesse helyét, szerepét, forrásait, valamint kapcsolatát a történelemmel és a pedagógiával!
4. Fejtse ki a keresztény történelemszemlélet alapjait, különös tekintettel az idő lineáris felfogására (alfa és omega pont) és a kronosz-kairosz kettősségére! Hogyan határozza meg ez a szemlélet az emberi lét feladatát a történelemben?
5. Értelmezze a „történelem az élet tanítómestere” gondolatot a forrásban említett különböző koncepciók (pl. jellemfejlesztő hatás, erkölcsi nevelés) és gondolkodók (pl. Ciceró, Shakespeare) fényében! Miért tekinthető a történeti tudás elengedhetetlennek az emberi fejlődés szempontjából?

——————————————————————————–

Fogalomtár